2017. június 27., kedd

VII. Székelyföldi Vadásztalálkozó

2017. június 16-17 -én került megrendezésre Árkoson a VII. Székelyföldi Vadásztalálkozó. Idén először két ország, két vadászati hagyományokat tisztelő, ápoló egyesülete rendezte meg a hagyományos vadásztalálkozót. A magyarországi Vadászati Kulturális Egyesület, valamint a romániai, Kovászna megyei Vadon Egyesület. Már most ellőhetem a poént, nagyon kitett magáért a két egyesület. Hazánkat a VKE több szekciója képviselte, öregbítve Diana hölgyeink, képzőművészeink (festőink), természetfotósaink és nem utolsó sorban a Vadászkamara Kürtegyüttese hírnevét. Ehhez a lelkes kis csapathoz csatlakozott még Erdélyi Tamás vadgazda mérnök többszörös magyar szarvasbőgő bajnok erdei hangokat bemutató pazar show műsora. 
Csütörtökön reggel két egyforma kisbusszal indultunk neki a közel nyolcszáz kilométernek. Ügyesen megosztottuk, volt egy "lányos" és egy "fiús" buszunk. 
Csodálatos időnk volt, szép út kis izgalmakkal... csak kétszer sikerült majdnem összetörni magunkat. Hát ezt a vezetési morált szokni kell. Gyorsan elfoglaltuk a szállásunkat, majd vacsora. Rövid ismerkedés a többiekkel, a solymászokkal és az agarászokkal. A röpke ismerkedési est valóban az estébe nyúlt, 


 Nagyon jó hangulatot sikerült Diának a  szitárja segítségével rögtönözni. Igazi világpolgár, hisz Mezopotámiában született, Hollandiában élt közel húsz évig és három éve már kis hazánk lakója. Nagyon jól énekelte a magyar nép és műdalokat, szinte bármit lekísért. Pillanatok alatt ó lett a középpont és Fanni a "kutyás lány", hihetetlen jó hangjával. Így indult, pontosabban inkább zárult az első nap. 
Reggel igyekezni kellett, hogy mindennel elkészüljünk, mert délután kezdődött a pénteki műsor. Első napirendi pont a Vadászati Akadémia a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. Az első előadást Prof. Dr. Faragó Sándor a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora tartotta, Miért vadászunk? címmel. Második előadó Sárkány Árpád a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) alelnöke volt, aki egy igen kényes témáról tartotta expozéját, Miért "szégyen"  vadásznak lenni Romániában? Az előadást a Vadászkamara Kürtegyüttes szignáljai utn Demeter János a Vadon Egyesület igazgatója nyitotta meg, majd Oláh Csaba a Vadászati Kulturális Egyesület elnöke méltatta az eseményt. 



A nagyszerű és érdekfeszítő előadások után Demeter János invitálta a résztvevőket a VKE Képzőművész Körének kiállítás megnyitójára a Székelyföldi Vadászati Múzeumba.  Délelőtt igyekeztünk egy maradandó élményt nyújtó kiállítást összeállítani, hogy székelyföldön is megismerhessék a képzőművészeink munkásságát.
 

 

Szinte minden technika képviselte magát a kiállításon, az "egyszerű" ceruza rajztól az olajig minden. A megnyitón nagy sikert arattak a kiállított művek, ezért már a nulladik napot is igazi sikernek könyvelhettük el. Sokáig nem tudtunk ünnepelni, hisz készülni kellett az igazi első napra. 
A második nap hajnala kis meglepetést hozott az előző napokhoz képest. Nagyon leesett a hőmérséklet, feltámadt a szél és be is borult. A mogorvának ígérkező idő senkit sem tántorított el... Reggel már is indult a főzőverseny még a hivatalos megnyitó előtt. Pontban tíz órakor megszólaltak a vadászkürtök és lassan bevonultak a rendezvényen résztvevő vadásztársaságok élükön a vándorzászlóval, majd ezt követtük mi. Az ünnepi megnyitót és a vendégek köszöntését követte a Hubertusz-áldás, majd a köszöntők. A rendezvény számunkra is egyik kedves programja volt a Székelyföldi Vadász Érdemrendek átadása, mert Oláh Csaba elnök úr is kitüntetésben részesült. 
Közben szó szerint leszakadt az ég, de csodák csodájára nem mosta el a rendezvényt, nem futamodtak meg a résztvevők és a látogatók java része is maradt. Gyors színpad csere és kicsi késéssel minden folytatódott tovább.
Délben a kastélyban megnyitásra került a vadásztársaságok és Sárkány Árpád kiemelkedő trófeáiból összeállított kiállítás is.
 


A trófea mustra után az esőben kissé felgyorsultak az események, kihirdették a győztest a főzőversenyen, majd szinte mindenki egyöntetűen ünnepelte a helyezetteket, fittyet hányva az időjárásra. Kis szünetet tartott az eső és meg lehetett tartani a solymászaink, agarászaink bemutatóját is. Mondhatnám minden nagyon jól indult, csak egy apró kis baki jött közbe... nem jött vissza a madár a hívásra. Szerencsére volt másik és azzal folytatni tudták a bemutatót. Mire vége lett a előadásnak a "tékozló fiú" is előkerült. Sajnos az egyik agár is megsérült, de szerencsére semmi komoly, mondták is az ilyen gyakran előfordul. Szegény kutya ráfutott a húzató szerkezetre a vizes füvön. Az állat show-t a fúvósok és táncosok követték. A hatalmas sikert még a következő fellépő is elismerte aki nem volt más, mint Erdélyi Tamás, aki nagyszerűen tudja utánozni a különféle állathangokat. Tamás előadását még nem láttam, de komolyan egy igazi stand up comedy volt. Hatalmas volt a közönség is, vették a lapot folyamatosan és fergeteges műsor lett a vége. A Kamara Kürtegyüttes nem hazudtolta meg magát, csak szuperlatívuszokban lehet beszélni a - sajnos -  csak pár számra zsugorodott koncertről. Gyakorlatilag a műsorszámok számunkra ezzel az előadással zárultak is, már csak egy búcsú vacsora volt hátra és a Bojtorján koncert. A koncert előtt még átadásra került a vándorzászló is, melyen már ott lobogott a VKE szalagja is.
Természetesen más(vasár)nap indulás vissza...